Teljes napfogyatkozás 2024. USA

Hely, idő

2024. április 08. Észlelési hely Llano, Texas, USA. Ez az a város ahol a polgármester azt tanácsolta a lakóknak, hogy hetekre elég élelmiszert vásároljanak előre, mert a turistahorda miatt nagy gond lesz a napfogyatkozás alatt. Nem állítom, hogy nem találkoztam pár turistával, de elég kényelmesen elfértünk.

Az észlelési hely koordinátája: 30.750732 N, 98.693812 W.

A totalitás sávja jól látható Xavier M. Jubier google térképén.

Felszerelés

A legtöbb kép a következő felszereléssel készült (ahol nem, ott külön jelzem):

• Állvány: EQ-3. Ellensúlynak vízzel töltött műanyag flakonokat használtam. Nem túl meglepő, de sokkal kényelmesebb volt ezt az állványt használni (Napot megkeresni, Napot követni), mint a fényképezőgépállványt a törökországi napfogyatkozáskor. Ez az állvány szétszerelve éppen elfér egy elég nagyméretű keményoldalú bőröndben (a bőrönd többi része pedig tele lesz a többi felszereléssel). Én az állványt lemérve vettem a bőröndöt, lehet, hogy szerencsésebb lett volna a meglévő bőröndöket lemérve venni az állványt.
• Távcső: SkyWatcher Makszutov-Cassegrain 102/1300
• Fényképezőgép: Pentax K-70 (APS-C digitális gép)
• A távcsővet egy T2-K bajonett adapterrel csatlakoztattam a fényképezőgéphez (T2-adapter létezik az összes ismertebb fényképezőgéptípushoz), így lényegében egy 1300mm-es F/12.7 fényerejű teleobjektívval fényképeztem. Az előzetesen vártaknak megfelelően kb. 12mm-es a szenzoron a nap képe. Ez eléggé közel van az APS-C szenzor méretéhez (23.6 x 15.8 mm).
• Filter: Baader Astrosolar OD 3.8.
• A képeket vezetékes távkioldóval ( JJC TM-PK1) készítettem, hogy minél kevésbé mozduljon be a gép.
• A fényképezőgéphez tartalékakksi. Általánosságban igaz szerintem, hogy az összes elemmel, akkumulátorral működő elektronikai eszköznél teljesen feltöltve, tartalékkal készülve érdemes menni.

A kontaktusok idejének kiszámolásához az Eclipse Calculator 2 programot használtam, ami a mobiltelefon GPS jele alapján számolja ki a kontaktusok idejét. A program kicsit kényelmetlen, de minden hibája ellenére nagy segítség, főleg ha nem teljesen tudjuk előre a pontos észlelési helyet.

Szűrőfólia

A totalitást leszámítva a nap fényképezéséhez mindig szűrőfóliát kell használni. Én a 2016-os napfogyatkozáshoz készített szűrőimet használtam mivel jó állapotban voltak még. (Érdekes kérdés, hogy hány évig használhatóak vajon biztonságosan ezek a fóliák.)

A szűrőkben német Baader Astrosolar fóliát van, amit a gyártó oldaláról vásároltam. Vettem OD (=Optical Density) 5.0-ás és OD 3.8-as fóliát is, végül a 3.8-assal fényképeztem. OD 3.8 azt jelenti, hogy a fény 10^3.8-ad (=1/6309) része jut át a fólián.

A szűrők egy youtube videóban bemutatott módszerrel készültek:

Külön felhívnám a figyelmet a nagyon szép figyelmeztető matricákra! A szűrőket műanyag konyhai dobozokban lehet legegyszerűbben szállítani.

Részleges fázis

Fényképezéshez mindenképpen érdemesebb az OD 3.8-as fóliát használni az OD 5.0-ás helyett.

Mivel a részleges fázis elég sokáig tart, nagyon sok képet készíthetünk akár eltérő expozíciós idővel is. Mivel folyamatosan változott a felhők vastagsága folyamatosan változott az ideális beállítás. Magyarországi teszek alapján ISO 100, 1/1250 tűnt a legjobb beállításnak, de végül ISO 200, 1/1250-nel készült a legtöbb kép. A rekeszidő 1/1250 volt mindig, az ISO értékét növeltem, ha felhősebb volt az idő.

Sikerült odafigyelnem és végre nem túlzottan ferdén feltennem a fényképezőgépet a távcsőre, vagyis olyan szögben "harap bele" a Hold a képeken a Napba mint a valóságban.

A nap igen gyorsan kimegy a látótérből, és újra kell igazítani a fényképezőgépet. A csillagászati távcsővel ez nem túl nehéz, de az APS-C szűk mérete miatt fontos volt úgy beállítani a gépet, hogy a nap látszólagos mozgása a szenzor hosszában legyen.

A képek színét leginkább az befolyásolja, hogy milyen szűrőt használunk. A RAW feldolgozás során úgy állítottam be a színhőmérsékletet, hogy a Nap képe fehér legyen ( ufraw-batch --temperature=5500 --green=1.3 ).

A totalitás utáni részleges fázis során nagyon felhős volt az ég, ezért van itt csak egyetlen kép ebből az időszakból.

Totalitás, napkorona

A totalitás alatt a napkorona látható a képeken. Az APS-C szenzornál (ezzel a távcsővel) szinte teljesen tele van a kép, így kevésbé látszik a napkorona mint a korábbi full frames (filmes) fényképeimen. Elég sok képnél sajnos nem is látszik a nap teljes része.

A felszerelés ugyanaz mint a részleges fázisnál, de természetesen ilyenkor szűrőt nem kell használni.

Korábbi tapasztalatok alapján expozíció-sorozatot (1/6000 másodperctől 1/8 másodpercig) készítettem. (Ennyi képből csak sikerül néhány) Az ennél is hosszabb expozíciós időknél már kissé bemozdulna a nap.

A fényképezőgépnél sorozatfelvételt (bracketing) használtam, egy gombnyomásra 5 felvételt készítettem, ⅓ fényérték eltéréssel. Így ha 1/4000 van beállítva, akkor a következő képek készülnek: 1/6000, 1/5000, 1/4000, 1/3200, 1/2500. Ezzel a módszerrel elég a következő időkkel képet készíteni: 1/4000, 1/1250, 1/400, 1/125, 1/40, 1/13 és így kapunk 30 képet, 1/6000 és 1/8 között.

Mivel volt idő bőven, két sorozatot is készítettem, egyszer ISO 100-zal, egyszer ISO 800-zal.

Hiába tisztítottam le a szenzort a fényképezés előtt, valahogy egy ponton csak piszkos a szenzor.

ISO 100-nál a napkorona még 1/20-nál sem égett be, vagyis hamarabb okozott volna gondot a Nap bemozdulása mint a beégés. Cserébe viszont a nagyon rövid időknél szinte teljesen fekete a kép. Az alulexponenálás előnye viszont, hogy a napkitörések ( a rózsaszín foltok ) jobban látszódnak. Az alapvetően szinte teljesen feketének tűnő képeket imagemagickkel feljavítva (convert -contrast-stretch 60%x0.05%) elég sok részletet lehet visszanyerni, de a rövid záridőknél túl zajosak így a képek.

A Pellett módszeréhez hasonló, imagemagick-re épülő scriptem segítségével is javítottam a képeket

Baily-féle gyöngyfüzér

Ahogy a hold egyre nagyobb részt takar ki a napból, egy idő után már csak a hold völgyein süt keresztül a nap, ilyenkor a látvány egy pillanatonkénk változó gyöngyfüzérhez hasonlít.

Ezeknél a képeknél sem kell szűrőt használni. A tervem az volt, hogy 1/1000 mellett a második kontaktusnál ISO 100-at, a harmadik kontaktusnál ISO 800-at használok, de véletlenül mindkét esetben ISO 100-at használtam. Sorozatot lőttem mindkét esetben. A második kontaktus 17 képe 4 másodperc alatt készült, a harmadik kontaktus 22 képe 9 másodperc alatt. A fenti képeken a sorozatok természetesen digitálisan vannak összeillesztve.

Bár elvileg másodperc pontossággal kiszámítható a második és harmadik kontaktus ideje, azért nem olyan egyszerű elkapni a pillanatot. Digitális gépen persze bátran lehet jó sok képet készíteni, ha a nap nem mászik ki a képből, akkor nem lesz baj. A sorozat további előnye, hogy nagyon szépen látszik a kép gyors változása.

Furcsa, hogy a harmadik kontaktusnál sokkal inkább úgy tűnik rosszul állítottam be az élességet, pedig a második és harmadik kontaktus között nem módosítottam a beállításokon. Valószínűleg a felhők miatt van ez.

Multiexpó részleges fázisokkal, totalitással

A tervek szerint a képen egyszerre látható a részleges fázis több képe és a totalitás. A kép bal oldalán látható a folyamat, ahogy a hold egyre inkább eltakarja a napot, középen a totalitás, jobbra a folyamat, ahogy a nap újra egyre jobban látszik. A kép elkészítéséhez semmilyen digitális trükköt nem alkalmaztam, egyetlen negatívkockára exponáltam több képet.

Felszerelés

A kép elkészítéséhez egy olyan gép kell, amelyik képes egy kockára többet exponálni. Én egy manuális Revue AC-5 gépet használtam (ez a gép lényegében azonos a Chinon CP-7m géppel, csak más piacra gyártották). Egy alap 50mm-es objektív ( SMC PENTAX-A 50mm f2 ) volt a gépen.

ISO 100-as film (Kodak Ektar 100). A korábbi ISO 400-as film helyett ISO 100-ast választottam, hogy F22 helyett F11-es rekeszt használhassak. Az egyes expozíciók között 10 perc telt el. A gépnek az expozíciók között mozdulatlannak kell lennie, ezért természetesen állványt (Egy viszonylag könnyű Manfrottót) használtam, és figyeltem, hogy a kép elkészítése során (kb. 2.5 óra) senki ne rúgjon bele az állványba.

A felszerelést mutató fenti képen jobb oldalon látható az állvány és a gép amivel ez a kép készült.

Felkészülés

A részleges fázisok fotózására elég jól fel lehet készülni napfogyatkozás nélkül is. A szűrő tesztelésén kívül több dolgot is el kell eldönteni:

• Objektív: Felmerült, hogy az f2-es objektív helyett inkább f1.4-est használok, de a tesztek alapján eléggé egyforma eredményt adtak, szóval maradtam az f2-esnél.
• Rekesz: Az OD 3.8-as szűrővel ISO 100-nál F11 tűnt a legjobb választásnak.
• Részleges fázisok expozíciós ideje:. Mivel fény van elég, 1/2000-et választottam rekeszidőnek, ez a gépen a legrövidebb idő.
• Expozíciók gyakorisága: 2006-ben sikerült egy ilyen képet készítenem 15 percenként fényképezve, 2016-ban 12 percenként, így most 10 perccel próbálkoztam. (Revue AC-5-nél ezt automatikusan be lehet állítani egy távkioldó segítségével).
• Totalitás rekesze és expozíciós ideje: Legutóbb F8-at és 1/2 másodpercet választottam, de kicsit bemozdult a kép. Így most F8-at és 1/4-et választottam, csökkentve a bemozdulást. Az ISO 100-as film miatt elég a fény így is.

Az expozíciók időzítésénél a totalitás idejéből kell kiindulni, onnan visszaszámolni a 10 perceket, hogy a képen a totalitás is látszódjék.

Megjegyzések

• Az ehhez hasonló képeket gyakran úgy készítik el, hogy az ég világosabb legyen, és az előtérben valami szép épület vagy fa sziluettje látszódjon. Nem volt semmi érdekes a közelben, és nehéz is egy ilyet jó helyre komponálni.
• Igen gyakran az ilyen képeket digitálisan készítik több kép felhasználásával (1 kép a részleges fázisnak, 1 kép a totalitásnak, 1 kép az épületnek). Nyilván egyszerűbb a képet több képből összeilleszteni, de nekem érdekesebbnek tűnt egyetlen kockára exponálni.

A valóság

• Elég sok részleges fázis kép hiányzik, egyszerűen túl felhős volt az ég, főleg a totalitás után
• A fényképezőgép szépen automatikusan tud képeket készíteni 10 percenként, de volt, hogy pont akkor felhős volt az ég, így pár perccel később csináltam inkább a képet. Egyrészt így több részleges fázis látszik, másrészt viszont kevésbé egyenletesek a képek.
• Két képnél a felhők miatt 1/2000 helyett 1/1000-rel készítettem a képeket. Egyrészt így világosabb a nap, másrészt viszont a nap körül a felhő miatt homályos folt látható. Valószínűleg jobb lett volna maradni 1/2000-nél.
• Megint nem sikerült középre komponálni a képsorozatot, ha nem lett volna nagyon felhős az ég, akkor a totalitás utáni részleges fázisok utolsó képei kimásztak volna a képből. Ez a komponálás elég egyszerű feladatnak tűnik, de mégis szinte mindig pontatlanul sikerül.
• Az alaposabb megfigyelők észrevehetik, hogy hiányzik a totalitás a képről. Vagy a szűrőt felejtettem el levenni a kapkodásban, vagy az F8 1/4-re átállítást hagytam ki. 😞