Teljes napfogyatkozás 2017. USA

Hely, idő

2017. augusztus 21. Észlelési hely Beatrice, NE, USA. A városhoz közeli nemzeti parkban (Homestead National Monument of America) nagyon jól felkészültek, több ezren figyelték itt a napfogyatkozást (Bill Nye volt a sztárvendég). Külön területet biztosítottak a távcsöveseknek, így nem kellett az állványt félteni.

Az észlelési hely koordinátája: 40.28543 N, S,96.83085 W.

A totalitás sávja jól látható Xavier M. Jubier google térképén.

Pickrell, NE volt a B-tervünk.

Felszerelés

A legtöbb kép a következő felszereléssel készült (ahol nem, ott külön jelzem):

• Állvány: EQ-3. Ellensúlynak vízzel töltött műanyag flakonokat használtam. Nem túl meglepő, de sokkal kényelmesebb volt ezt az állványt használni (Napot megkeresni, Napot követni), mint a fényképezőgépállványt a 2006-os törökországi napfogyatkozáskor. Ez az állvány szétszerelve éppen elfér egy elég nagyméretű keményoldalú bőröndben (a bőrönd többi része pedig tele lesz a többi felszereléssel). Én az állványt lemérve vettem a bőröndöt, lehet, hogy szerencsésebb lett volna a meglévő bőröndöket lemérve venni az állványt.
• Távcső: SkyWatcher Makszutov-Cassegrain 102/1300.
• A gyári keresőtávcső helyett egy saját készítésű napkeresőt használtam.
• Fényképezőgép: Pentax K-70 (APS-C digitális gép)
• A távcsővet egy T2-K bajonett adapterrel csatlakoztattam a fényképezőgéphez (T2-adapter létezik az összes ismertebb fényképezőgéptípushoz), így lényegében egy 1300mm-es F/12.7 fényerejű teleobjektívval fényképeztem. Az előzetesen vártaknak megfelelően kb. 12mm-es a szenzoron a nap képe. Ez eléggé közel van az APS-C szenzor méretéhez (23.6 x 15.8 mm).
• Filter: Baader Astrosolar OD 3.8.
• A képeket vezetékes távkioldóval (JJC TM-PK1) készítettem, hogy minél kevésbé mozduljon be a gép.
• A fényképezőgéphez vettem tartalék akkumulátort, ezt teszteltem is előtte, hogy lássan mennyire bírja a terhelést. Általánosságban igaz szerintem, hogy az összes elemmel, akkumulátorral működő elektronikai eszköznél teljesen feltöltve, tartalékkal készülve érdemes menni.
• Sajnos az esővédő nejlonszatyor is fontos része lett a felszerelésnek.

A kontaktusok idejének kiszámolásához az androidos Eclipse Calculator 2 programot használtam, ami a mobiltelefon GPS jele alapján számolja ki a kontaktusok idejét. A program nagy segítség, főleg ha nem teljesen tudjuk előre a pontos észlelési helyet.

Szűrőfólia

A totalitást leszámítva a nap fényképezéséhez mindig szűrőfóliát kell használni. Én a 2016-os napfogyatkozáshoz készített szűrőimet használtam mivel jó állapotban voltak még.

A szűrőkben német Baader Astrosolar fóliát van, amit a gyártó oldaláról vásároltam. Vettem OD (=Optical Density) 5.0-ás és OD 3.8-as fóliát is, végül a 3.8-assal fényképeztem. OD 3.8 azt jelenti, hogy a fény 10^3.8-ad (=1/6309) része jut át a fólián.

A szűrők egy youtube videóban bemutatott módszerrel készültek:

Külön felhívnám a figyelmet a nagyon szép figyelmeztető matricákra! A szűrőket műanyag konyhai dobozokban lehet legegyszerűbben szállítani.

Részleges fázis

Eredetileg OD 3.8-as szűrőt, ISO 100-at és 1/1250 expozíciós időt szerettem volna használni, az első képen (az első kontaktus előtt kb. 1 órával készült) látható ez a beállítás. Ahogy egyre több volt a felhő, egyre érzékenyebb ISO-ra, egyre hosszabb záridőre váltottam.

Amikor vastagabb lett a felhőréteg, szűrő nélkül is fényképeztem, itt többnyire ISO 100, 1/6000 beállításokkal.

Volt időszak amikor a felhő miatt semmi sem látszott. Az sem sokkal jobb, amikor a felhő vastagsága miatt szűrő nélkül túl sok a fény, szűrővel túl kevés a fény.

A folyamatosan változó fényviszony miatt persze sok rossz kép készült, a túlexponáltak menthetetlenek, az alulexponáltak azért használhatóak. A fenti képek többségénél is digitálisan javítani kellett (imagemagick: convert -auto-level).

A nap igen gyorsan kimegy a látótérből, ráadásul a felhők miatt néha újra meg kellett találni, a saját gyártású napkereső igen jól bevált.

A képek színét leginkább az befolyásolja, hogy milyen szűrőt használunk. A RAW feldolgozás során úgy állítottam be a színhőmérsékletet, hogy a Nap képe fehér legyen (ufraw-batch --temperature=5500 --green=1.3). A szűrő nélkül készült képeknél más green értéket kellett használni (ufraw-batch --temperature=5500 --green=1.0). A színkülönbség egyébként segít (a záridő, ISO mellett) abban is, hogy utólag el lehessen dönteni, szűrővel készült-e egy kép.

Totalitás, napkorona

A totalitás alatt a napkorona látható a képeken. Az APS-C szenzornál (ezzel a távcsővel) szinte teljesen tele van a kép, így kevésbé látszik a napkorona mint a korábbi full frames (filmes) fényképeimen.

A felszerelés ugyanaz mint a részleges fázisnál, de természetesen ilyenkor szűrőt nem kell használni.

Expozíció-sorozatot lőttem ⅓ fényértéklépésekkel 1/6000 másodperctől 1/8 másodpercig két különböző ISO értékkel: ISO 100-zal és ISO 1000-rel. A képek rettentő alulexponáltak lettek, nem is értem, hogy a felhők miatt miért nem váltottam magasabb ISO értékre. Az alulexponálás előnye viszont, hogy a napkitörések (a rózsaszín foltok) jobban látszódnak.

Igen hasznos a gép 5 képből álló expozíciósorozata, így a sorozatok 30 képét 6 exponálással el lehet készíteni.

Az alapvetően szinte teljesen feketének tűnő képeket imagemagickkel feljavítva (convert -contrast-stretch 60%x0.05%) elég sok részletet lehet visszanyerni. A 4-5 fényértéknyi világosítás miatt persze elég zajosak a képek.

Készítettem sorozatfelvételt is azonos beállításokkal, ebből készült az indokolatlan animgif. A 7 képnél többet kellett volna csinálni, persze lehet, hogy sokkal egyszerűbb lett volna videót készíteni.

Most is próbáltam a képeket feljavítani a Pellett módszeréhez hasonló scriptemmel, de nem működött rendesen a script az alulexponált képekkel.

Baily-féle gyöngyfüzér

Ahogy a hold egyre nagyobb részt takar ki a napból, egy idő után már csak a hold völgyein süt keresztül a nap, ilyenkor a látvány egy pillanatonként változó gyöngyfüzérhez hasonlít.

Ezeknél a képeknél sem kell szűrőt használni. ISO 1000 mellett 1/250 expozíciós időt használtam. Sorozatot lőttem, a harmadik kontaktus 24 képe 12 másodperc alatt készült. A fenti képen a sorozat természetesen digitálisan van összeillesztve.

Bár elvileg másodperc pontossággal kiszámítható a második és harmadik kontaktus ideje, azért nem olyan egyszerű elkapni a pillanatot. Digitális gépen persze bátran lehet jó sok képet készíteni, ha a nap nem mászik ki a képből, akkor nem lesz baj. A sorozat további előnye, hogy nagyon szépen látszik a kép gyors változása. A képeket elemezve látszik, hogy túl korán fényképeztem, a kontaktus pillanata előtt betelt a fényképezőgép puffere, így lelassult a sorozatfelvétel.

A két próbálkozási lehetőség van, a második kontaktus képei a felhők miatt használhatatlanok lettek.

Ezeknél a képeknél látszik leginkább, hogy nem teljesen sikerült a távcső élességét beállítani, a vastag felhőréteg sem segített.

Gyémántgyűrű

A harmadik kontaktusnál sikerült a gyémántgyűrűt lefényképezni. A beállítás ugyanaz volt, mint a Baily képeknél: ISO 1000, 1/250. A felhők itt sem segítettek, és a nap majdnem kimászott már a képből.

Állvány nélkül

Felmerülhet a kérdés, milyen képet lehet készíteni állvány nélkül (hihetetlen, de vannak akik nem szeretnének a világ túlsó felére több állványt is elvinni). Az első kép a részleges fázis alatt, a második a totalitás alatt készült kézből egy kicsi Pentax Q-S1 géppel alap zoom objektívvel. A képet a barátnőm készítette, aki végig hasznos segítő volt a napfogyatkozás során.

Az első képen különösen jól látszik a rengeteg felhő, de azért némi keresés után megtalálható a nap is.