Aurora Borealis 2014.

Ha északi fényt (aurora borealis-t) szeretnénk fényképezni, akkor először is a helyet és az időt kell kiválasztani.

Hely

Bár elsőre logikusnak tűnhet, hogy a lehető legészakibb helyet keressük, valójában azért (szerencsére) nem az északi sark a legmegfelelőbb hely az északi fény megfigyeléséhez. Az auróra-zóna ennél délebbre van: Izland, Észak-Skandinávia az ideális hely. Nem túl meglepő módon errefelé elég sok a lakatlan terület, ha olyan helyet keresünk ahová repülővel el lehet jutni, ahol találunk szállást, eléggé leszűkülnek a lehetőségeink. Én Tromsøt választottam Norvégiában.

Időpont

• Legfontosabb az erős naptevékenység. Bár itt megfigyelhető egy 11 éves ciklus, de a valóságban azért elég pontatlanul lehet előrejelezni azt, hogy mennyi esélyünk van az aurórára. Néhány napos előrejelzést találunk itt.
• Fontos még a tiszta égbolt, hiszen felhős időben nem sokat látunk.
• Ha eléggé északra megyünk, akkor érdemes a napfelkelte, napnyugta időpontját alaposan ellenőrizni. Például júniusban egyáltalán nincsen sötét éjszaka, ami több mint kellemetlen ha északi fényt szeretnénk nézni. A decemberi teljes sötétség jobbnak tűnik, de ha más programunk is van, akkor zavaró lehet
• Ha gyenge az auróra, akkor a Hold (különösen a telihold) fénye egyszerűen elnyomhatja.
• Ezeken az északi területeken a fakultatív programok jelentős része a hóhoz kapcsolódik, érdemes olyankor menni amikor sok hó van. Egy igen jó weboldalon lehet megnézni a korábbi évek adatait és ez alapján meg lehet tippelni mikor mennyi hó lesz.

Nyilvánvalóan teljesen reménytelen a fenti összes feltételnek megfelelni, főleg több hónapra előre. Márpedig a repülőjegyet, szállást érdemes előre lefoglalni. Több helyen azt javasolták, érdemes nemcsak a sarki fény megnézése köré szervezni az utat, így ha valamiért arról lemaradunk, akkor sem veszik kárba az egész út.

Észlelés

• Bár elvileg nem kell szervezett túra ahhoz, hogy megfigyeljük az északi fényt, szerintem sok előnye van egy ilyen csapatnak. Nem véletlenül szervez több cég is ilyen túrákat, én a triadvisoron kerestem ilyent. Általánosságban igaz, hogy minél kisebb csapattal szeretnénk menni, annál drágább a túra.
• Több helyen is megálltunk, de a legtöbb fényképet Grunnfjord mellett készítettem.
• Az összes utazási iroda leírja pontosan, hogy öltözzünk fel rendesen, tényleg igen hideg lehet Észak-Norvégiában éjjel. Némelyik ad speciális ruhát is.
• A ruha leginkább kérdéses része a kesztyű. Van persze meleg kesztyűm, de abban nem tudom kezelni a fényképezőgépet, így kesztyű nélkül fényképeztem. A felkészültebb emberek általában valami vékonyabb kesztyűt hordanak amiben tudják a gépet kezelni, és arra húznak egy vastag kesztyűt is.
• Zseblámpát (fejlámpát) mindenképpen kell vinni, ha nem akarunk orra bukni.

Fényképezés - felszerelés

• Igen kevés fényben kell fényképezni, ezt figyelembe véve kell a felszerelést összeállítani.
• Állvány mindenképpen kell. Én egy Manfrotto 209-es igen kicsi állványt használtam 482 mikro gömbfejjel. Egy nagyobb állvány nyilván kényelmesebb lett volna, nem volt túlzottan jó folyamatosan a hideg földön térdepelni.
• Pentax K-x tükörreflexes gépet használtam. (Akinek van, az inkább full-frame gépet vigyen, nagyon kevés fényben kell fényképezni, minél nagyobb az érzékelő, annál jobb.)
• Nagylátószögű objektívet érdemes használni, én Sigma 10-20mm f/4-5.6-et használtam, az esetek többségében 10mm körüli fókusztávolsággal.

Fényképezés - beállítások

• Autofókuszra semmi szükség, manuálisan állítottam be az élességet (lényegében végtelenre).
• RAW módban fényképeztem
• 2 másodperces késleltetést állíottam be, hogy kevésbé mozduljon be a kép.
• Többnyire 10mm-es fókusztávolságot használtam.
• Mivel a fény igen kevés, a legnagyobb rekeszt (legkisebb rekeszértéket) használtam, az objektíven ez F4 volt.
• Az 500-as szabály (van ahol 600-as szabálynak hívják) alapján 30 másodperc alatt még épp nem mozdulnak be a csillagok (500/10/1.5 = 33.3). Ez nekem is így tűnt (ha nem rúgtam bele az állványba). Többnyire 10-15 másodperces időt használtam. A rövidebb időknél nem volt elég fény még magas ISO értéket beállítva sem, hosszabb időknél pedig már többnyire nagyon elmosódott volt a sarki fény.
• A kevés fény miatt ISO értéknek ISO 2500 - ISO 4000 közti beállítást használtam.
• A fenti beállításokhoz persze nem ragaszkodtam nagyon szigorúan. Mivel volt elég sok idő, mindenféle rekesz, idő, ISO értékekkel készítettem felvételeket, de a fenti értékekkel sikerültek legjobban a képek.

Fényképezés - kompozíció

• Érdemes nem egyszerűen csak az eget lefényképezni, mert túl unalmas lesz a kép. A következő képek például pont a fejünk feletti fényt mutatják (ami élőben igen szép volt), de ez nem igazán jön át a képeken:
  

  

  

• Mivel vízparton voltunk, a legegyszerűbb az volt, ha a háttérben a víz, a túloldal hegyei, esetleg a távolban lévő település fényei látszanak:
  

  

  

  

  

  

  

• A képek még szebbek lehetnek, ha úgy választunk észlelési helyet, hogy az előtér is nagyon szép legyen. Szervezett túránál persze elég kevés lehetőségünk van egyénileg választani helyet.
• Az útitársak többnyire csak zavaróak a képben (különösen nagyszerű az, aki bekapcsolt fejlámpával végigsétál a 20 másodperces expozíció alatt, sok ilyen képem van), de néha érdekessé teszik a képeket. Itt az igazsághoz hozzátartozik, hogy nálam tényleg csak véletlenül vannak a képben a többiek, egyszerűen útban voltak:
  

  

  

  

• Az egyik legtipikusabb kép az amikor egy boldogan mosolygó ember hátterében látszódik a sarki fény, de ilyent én nem készítettem:
  • A Sigma 10-20 nem igazán nevezhető portréobjektívnek, ehhez a képhez kevésbé nagylátószögű objektív kellene.
  • A hosszú expozíciós idő miatt derítő vakuzás kellene, lehetőleg külön vakuval.
  • A fényvisszaverő mellény a lehető legrosszabb öltözék amit viselni lehet egy ilyen képhez.
  • Nagyobb állvány is kellett volna, mert nem jó alulról embert fényképezni.

Fényképezés - utófeldolgozás

Felmerül a kérdés, hogy mit kell, illetve mit illik módosítani a képeken. Általában igyekszem a képeken a lehető legkevesebbet módosítani, és a célom többnyire az, hogy a lehető legjobban hasonlítson a kép arra amit a szabad szememmel láttam. A gond az, hogy a sarki fény általában sokkal szebb a fényképeken akkor is, ha nem manipuláljuk a képeket.

Élőben volt olyan, amikor csak nagyon-nagyon halvány derengést láttunk, a fényképen viszont látszott a sarki fény. A túravezető szerint gyakran nem igazán tudják szabad szemmel megállapítani, hogy sarki fényt látnak, vagy a városi fény derengését. Le kell fényképezni, és ha zöldes, akkor sarki fény:

Itt van egy részletesebb elemzés ennek az okáról, ha valakit jobban érdekel.

Általában a következőket módosítottam a képeken:

• Színhőmérsékletet igyekeztem úgy beállítani, hogy a csillagok színe fehér legyen, az égnek azon része ahol nem látszik a sarki fény pedig fekete. Képenként állítottam az értékeket, többnyire fehéregyensúlynak 4500K-at, tintnek 40-et beállítva.
• Kontrasztot növeltem, mert általában túl halvány volt a sarki fény
• Egy kis zajszűrés sem ártott a képeknek