Nevelés

Bár ez egyes fajok igényei eltérnek egymástól, elég hasonló környezetet igényelnek. Kezdetben nevelhetjük a növényeinket úgy, hogy azonos körülményeket biztosítunk nekik.

Talaj

Ha cserepes növényt vásárlunk, akkor elég sokáig nem kell azzal foglalkoznunk, hogy milyen föld van a cserépben. De ha magot ültetünk, vagy át akarjuk ültetni a növényt akkor erre is oda kell figyelni.

Ezek a növények nem gonoszságuk miatt próbálják a rovarokat elfogni, hanem mert tápanyagban szegény földben élnek. Emiatt nem jó nekik az alap virágföld. Alapként rostos mohatőzegre van szükség. Én eddig csak egy fajtát láttam ebből (Novobalt), ez elég sok helyen kapható. A sima tőzeg sem jó. Fajonktól függően általában a profik különféle anyagokat kevernek a földhöz (pl. mészmentes homok, perlit, faszén, ...). Kezdetben szerintem jó a tiszta rostos mohatőzeg is.

Az adalékanyagok közül a mészmentes homokot és a perlitet próbáltam ki. A mészmentes homok nagyon nem jött be (könnyen elképzelhető, hogy mégsem volt mészmentes), a perlit viszont bevált.

A rostos mohatőzeg helyett próbálkoztam kókuszrosttal is (tégla nagyságú tömör anyag, melyet vízbe áztatva egy vödörnyi földet kapunk), kancsókák nagyon szeretik. Nagyon jó az anyag víztartó képessége.

Cserép

Viszonylag ritkán foglalkoznak ezzel. A hagyományos agyagcserépben állítólag különféle ásványi sók tudnak felhalmozódni, ami nem jó a növényeknek. Vagyis inkább műanyag cserepet használjunk. Én ültetéshez nagyon kicsi cserepeket kerestem, de nem találtam, így műanyag poharat használtam. Sőt használtam már direkt palántázáshoz készített tőzeg cserepet is. Elvileg ez nem biztos hogy jó, de nekem bevált.

Leggyakrabban a cserepekhez kör alakú alátétet adnak, ami nem túl jó helykihasználású. Téglalap alakú alátétként én olcsón kapható lapos műanyag edényt használok.

Ne felejtsük el ráírni a cserépre (öntapadós szalagra), hogy milyen növény van benne. Bár elsőre feleslegesnek tűnik, a húsevő növények gyakran eléggé hasonlítanak egymásra, sok kellemetlenséget megakadályozhatunk ezzel.

Víz

A növények elég kényesek a vízre, sima csapvíz nem jó nekik. (Ezt persze én sem hittem el, de hamar el is pusztultak a növényeim.) Túl sok ásványi só van benne. Ami biztos, az az, hogy a desztillált víz az jó. Minden egyéb vízről eltérő véleményeket találhat az ember. Én itt az enyémet írom le.

• Állott csapvíz: Bár öntözéshez többnyire ezt javasolják, nem jó. A csapvízben található klór még csak-csak elpárolog, de az ásványi sók bent maradnak.
• Felforralt víz: Ez sem jó. A baktériumok, vírusok elpusztulnak, de az ásványi só benne marad.
• Esővíz:Állítólag jó. Valahogy nem vagyok meggyőződve, hogy egy belvárosi ház tetején végigfolyó esővíz tényleg bármilyen élőlénynek hasznára van, így nem próbáltam ki.
• Hólé:Szintén sokan javasolják. Mivel hó viszonylag ritkán esik, ráadásul pont akkor, amikor kevesebb vizet igényelnek a növények, erre sem lehet alapozni.
• Ioncserélt víz:A legtöbb helyen ezt árulják már desztillált víz helyett. Nem annyira tiszta víz mint a desztillált víz, így nem biztos, hogy jó. Én ezt használom, és mióta csapvízről erre váltottam jól érzik magukat a növényeim. Egy leírás szerint ez a módszer eltávolítja ásványi sókat, de bent maradnak a baktériumok, vírusok.
• Fordított ozmózissal tisztított víz:A legtöbb angol nyelvű oldalon ilyen vizet ajánlanak (RO = Reverse Osmosis), mivel elég a készüléket egyszer megvenni, és utána saját magunk gyárthatjuk a vizet. Ez persze csak azoknak éri meg, akiknek sok növényük van. A (nyilván elfogult) RO-készülék gyártók/forgalmazók szerint teljesen jól megtisztítja a vizet. Vettem már olyan desztillált vizet, amire az volt írva, aqua destillata minőségű víz, előállítva fordított ozmózissal.

A víz mennyiségénél az a fontos, hogy soha ne száradjon ki a talaj. Ha kis növényeink vannak, akkor ez (főleg nyáron) viszonylag hamar bekövetkezhez. Öntözni alulról szoktam (ne érje víz a leveleket). Bár legtöbben azt ajánlják, hogy mindig legyen víz a tálban (így sosem szárad ki a talaj), nekem ez nem jött be, elrohadtak a növényeim ennyi víztől. Valószínűleg ennyi víz akkor jó, ha az ideálisan magas hőmérsékletet és ideális fényviszonyokat is biztosítani tudnám.

Fény

A növények elég sok fényt igényelnek. Ha kitesszük erkélyre őket, akkor nyáron ezt könnyen biztosíthatjuk. Arra azért ügyelni kell, hogy ne a tűző napra tegyük őket, annak nem fognak örülni. Ha nem éri elég fény a növényeket, világítással segíthetünk ezen. Én egyszerű energiatakarékos izzót használok. Vannak speciális fénycsövek, melyek hullámhossza állítólag pont megfelelő a növényeknek. Elég vegyes véleményt hallottam ezekről a csövekről, én még nem próbáltam.

Páratartalom

A növények többsége a magas páratartalma szereti. Ezt leginkább úgy tudjuk elérni, ha valami zárt helyre tesszük a növényt. Legegyszerűbb, ha egy átlátszó üdítős üveg (pontosabban műanyag) tetejét levágjuk, és fordítva a növény fölé tesszük. Így egy kis búra alatt fog növekedni a növény, ahol remélhetően elég magas a páratartalom. Nem árt az üvegre néhány lukat fúrni, a szellőzés miatt.
Az előző módszer nagyon olcsó, de ha több növényünk is van, akkor elég kényelmetlen. Ilyenkor lehet hasznos egy kis növényház, terrárium.